Nekem is van ám már sütnivalóm!

Nagymamám mesélte , hogy régen azért elég ciki volt, amikor egy háziasszony elfelejtett kivenni egy kis kovászt (ha jól rémlik, ő morzsoltkának hívta) a következő kenyérhez, és kérnie kellett a szomszédból. Neki nem volt sütnivalója.

2 fajta kovászt csináltam, mindkettő sikerült, csak az egyik a hétvégi lakodalmasdi miatt kinn maradt a konyhaszigeten, és jól be is penészedett. A másikra azóta nagyon vigyázok, nehogy úgy járjak, mint a fent említett háziasszony.

Szerencsémre rátaláltam ezekre a receptekre:

http://www.fuszereslelek.hu/search?q=kovász

Olyan jól, maceramentesen leírja a szerző a kovászos recepteket, hogy egyből belevetettem magam a kenyérsütésbe. Eddigi kenyereim - bár finomak voltak - elég "rusztikusra" sikeredtek (értsd formátlanra), de látom a javuló tendenciát.

Ja, és vetettem sikért, úgy tűnik, tényleg sok múlik ezen a kanálnyi hozzávalón.

Na, jó, leírom én is, nekem pontosan hogyan vált be a recept:

80 deka liszt (fehér, rétes, rozs, barna, ezek keveréke, mindegy)

40 dkg kovász

1 ek só

2-3 dl langyos víz

1 ek sikér (ha van, én mindig elfelejtem belerakni)

Este bekeverem, letakarva (fóliával, vagy bennehagyva a dagasztógépben) hagyom reggelig, amikoris átdagasztom (kicsit), és belerakom a szakajtóba (ezt is letakarom fóliával). Ott magvárom, míg kb. duplájára megkel, majd kiborítom a sütőlapra, és bevagdosom. Megint várok. (Nem tudom, mennyit, néha rápislantok, konstatálom, hogy szépen nyílik meg a vágások mentén, hallani vélem, hogyan kel.) Amikor elégedett vagyok a formával, előmelegítem a sütőt 250 fokra. Mielőtt berakom, mlespriccelem vízzel, amit 10 perc múlva megismételek. Ekkor leveszem a hőmérsékletet 210 fokra, és további 50 perc alatt készre sütöm. Kiveszem a kenyeret, rácsra teszem, és megint spriccelek. (Legjobb erre a célra a virágokhoz való vízszóró.)

Ha két kenyeret sütök ebből a tésztából, természetesen csökken a sütési idő.

Ebből kb 1,2-1,3 kilós kenyér lesz.

A kovászosüveg alján ilyenkor marad valamennyi kovász. Volt úgy, hogy kb egy evőkanálnyi csak. Amikor kiveszem a kenyérhez a kovászt, gyorsan zuttyantok liszet, meg langyos vizet a kovászosüvegbe, megkeverem, kb galuskaállagú lesz, és kinnt hagyom éjjelre, reggelre meg örülök a megújúlt kovásznak, mehet is a hűtőbe, amíg legközelebb szükség nincs rá.